Az Ulpius-ház irodalmi estjét tartották meg június 19-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Cserna-Szabó András Levin körút és Szálinger Balázs A sík című köteteit mutatták be. Szőcs Géza, az est egyik házigazdája beszélt a Szálinger Balázs-jelenségről. A keszthelyi író tíz éve bukkant fel a magyar irodalmi életben és szerette volna, ha műveit Kolozsváron is megismerik. A házigazda szerint azzal, hogy magyarországi költőként jelentkezett be Kolozsváron, helyreállította a magyar irodalom szétvert egységét. A sík című filozófiai poéma hexameterekben íródott, és megírását Vörösmarty Rom című töredéke váltotta ki. Orbán János Dénes Cserna-Szabó Andrást mutatta be. /Dézsi Ildikó: Az Ulpius-ház irodalmi estje a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2005. október 1.
„Legfontosabb munkámnak tekintem, sokat olvastam hozzá, reális élményeim kapcsolódnak a könyvemben feldolgozott témához” – vallja Méhes György író Kolozsvári milliomosok című kötetének újbóli megjelenése alkalmából, aki hosszú évtizedekig Kolozsváron élt, áttelepült Budapestre. A regény Renner Frigyes bőrcserző élettörténetét dolgozza fel. A könyv kolozsvári bemutatóján részt vett számos magyarországi sajtóorgánum képviselője, valamint Vándor Ágnes a kötet megjelentetőjének, az anyaországi Ulpius-ház Könykiadónak képviseletében. A bemutatón Orbán János Dénes, Szőcs Géza és Kányádi Sándor elutasították az Élet és Irodalom minősítését. Azt követően, hogy Méhes György 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat, a hetilap az írót középszerű szerzőnek nevezte, valamint kommunista propagandával vádolta. A felszólalók leszögezték: nem értenek egyet a fenti vádakkal. /Köllő Katalin: Méhes György kolozsvári milliomosai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2005. november 8.
Megjelent Böszörményi Zoltán első regénye /Vanda örök. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2005/. Írója a Nyugati Jelen napilap és az Irodalmi Jelen folyóirat főszerkesztője, több verseskötet szerzője, a torontói egyetem filozófiai karának diplomása. A Vanda örök sodró cselekményű, izgalmas történet. /Jámbor Gyula: Ki van a tükörben? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2006. május 19.
Aradon csak május 18-án került sor – számos romániai és magyarországi bemutató után – Böszörményi Zoltán Vanda örök című, a budapesti Ulpius-ház Kiadónál 2005-ben megjelent és immáron harmadik kiadásánál tartó nagy sikerű regényének bemutatójára. A Jelen Ház nagytermében több mint százfőnyi közönség előtt a szerző részletesen beszélt első regényének keletkezéstörténetéről. A szerző elmondta: szeptember végén megjelenik egy rangos kanadai kiadónál a Vanda örök angol változata, de elkészült a könyv orosz, német, francia és román fordítása is, ami egy nem egészen másfél éve megjelent könyv esetében már önmagában is sokatmondó. /A Vanda örök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2008. május 6.
A közelmúltban jelent meg Böszörményi Zoltán Vanda örök – Míg gondolom, hogy létezem c. regényének orosz nyelvű fordítása. A 2006-ban a budapesti Ulpius-ház Könyvkiadó által megjelentetett nagy sikerű, magyarul nemsokára második kiadást is megért regényt előbb Kanadában angol, Párizsban, a L’Harmattan kiadónál francia, most pedig Moszkvában, az Impeto Könyvkiadó gondozásában orosz nyelven adták ki. /A harmadik világnyelven. Vanda örök – oroszul. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2008. november 1.
Október 30-án Budapest egyik patinás kávéháza, a Centrál galériáján lévő terem megtelt érdeklődőkkel Böszörményi Zoltán /Ulpius-Ház, Budapest/ Az éj puha teste c. regényének bemutatójára. Mészáros Sándor irodalomkritikus méltatta a terjedelmes művet, amely véleménye szerint négy regény mesteri egymásba ötvözése. A továbbiakban Mészáros Sándor és Szőcs Géza író, költő beszélgetett a szerzővel, az Irodalmi Jelen főszerkesztőjével, faggatta a második regényét megjelentető írót. /Jámbor Gyula: Az éj puha teste Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./
2008. november 11.
Aradon, a Jelen Házban is bemutatták Böszörményi Zoltán új regényét, Az éj puha testét /Ulpius Ház, Budapest/ amivel a budapesti olvasóközönség már megismerkedhetett. A Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonosa terjedelmes kötettel jelentkezett. Az immár hatkötetes szerzőt Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Jámbor Gyula kérdezte az írói indíttatásról és az alkotás folyamatáról. /Pataky Lehel Zsolt: Bemutatták Böszörményi Zoltán új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2009. január 13.
A Libri könyvesbolt együttműködve a World Vision Romaniával könyveket adományozott a mákófalvi általános iskolának. Az összevontan működő 1–4. osztályban tíz gyermek jár. A Libri könyvesbolt három magyarországi könyvkiadótól kapott segítséget a projekt megvalósításához. A gyerekeknek szóló új könyveket az Egmound Hungary, a Könyvmolyképző és az Ulpius Ház ajánlotta fel. A World Vision Románia a kiszállítást és a szervezést vállalta. A World Vision segélyző és fejlesztést elősegítő keresztény szervezet, amely a gyermekek és közösségeik megsegítésével foglalkozik világszerte. A könyvesbolt ugyanilyen bőröndnyi könyvcsomagot adományozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány szórványkollégiumának, ahol szociálisan hátrányos helyzetű óvodások és iskolások nevelkednek. /Jakab Judit: Könyvadomány a mákófalvi iskolának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2009. május 18.
Amikor fordul az ezred /Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest/ beszélgetőkönyv, Szőcs Géza Farkas Wellmann Endrével közösen írt kötete, dokumentumgyűjtemény. Szőcs Géza politikai, közéleti munkásságának nyolc fontosabb momentumát járja körül a nyolcvanas évektől napjainkig. „Ez a kötet nem egyértelműen rólam szól, hanem egy korszakról. A könyv ráadásul nem is teljes: nem térképez föl senkit és semmit, inkább amolyan palimpszeszt-jelenségként érdemes vizsgálni, hiszen annyi minden tevődik egymásra szövegben, képben, motívumban és üzenetben” – mondta Szőcs Géza, akinek a költői, publicisztikai, irodalomszervezői, kiadói és lapkiadói munkásságáról is vaskos köteteket lehetne összeállítani. A szerzők tervezik egy ilyen sorozat megírását. Farkas Wellmann Endre egyetemi diplomadolgozatát Szőcs Gézamunkáiból írta. /Egy kötetnyi palimpszeszt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./ Nincs benne nosztalgia a romániai szenátori szék iránt, annál inkább a nyolcvanas évekkel kapcsolatban, amikor rettenetben éltek ugyan, de ,,magas nyomáson” olyan minőségű emberi kapcsolatok jöhettek létre, amilyenek később nem, az a szolidaritás, testvériség, szenvedély, amellyel megélték a dolgokat, ma hiányzik életéből – mondta el Szőcs Géza. Szőcs Géza megjegyezte, 1990 után alig van visszhangja írásainak, kezdeményezéseinek. /Farkas Réka: Kordokumentum múltunkról, jelenünkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2009. december 22.
„Hányszor mondtam neki, életem örök társának: Te adod nekem a lélegzetet. S minden írásomban benne van gyönyörű lelke, simogató szeretete. Édes Kincsem, Egyetlenem! A Mindenható csodálatos ajándéka voltál” – ezekkel a szavakkal zárul Méhes György utolsó regénye /Egyetlenem. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2009/ A kilencvenedik életéve felé közeledő író imádott feleségének állított emléket Egyetlenem című könyvében, amely életműve egyfajta összegzéseként is értékelhető. Egy hatvanéves házasság idő szépítette, aranyozta boldog pillanatai, és az eljegyzést megelőző izgalmas események sorakoznak az oldalakon. Nagy Elek (későbbi írói nevén Méhes György) két műve, a Kolozsvári milliomosok a századforduló Erdélyéről, illetve erdélyi polgárságáról, a Gina pedig a második világháborút megelőző zűrzavaros erdélyi viszonyokról nyújt képet az olvasónak. /R. -Péter István: Könyvespolc: hatvan évig, mindörökké. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
